Hello. Alper vagyok, Törökországból, és civil légiközlekedési menedzsernek tanulok az Anadolu Egyetemen. Most távoktatáson folytatom tovább tanulmányaimat.
Körülbelül négy éve ébredt fel az érdeklődésem a technológia és softwear fejlesztés iránt. Ráébredtem, hogy az olyan tárgyak, mint a kommunikáció, technológia, vállalkozás, közösségi média ugyanazon lepel alatt találhatóak, így ezekkel kezdtem foglalkozni. A folyamat alatt kénytelen voltam tovább dolgozni a szolgáltatói iparban az anyagi stabilitás érdekében.
A személyes fejlődésemért számos tréningen veszek részt különböző témákban, mint az emberi erőforrások, vállalkozói szellem, digitális kereskedelem. Ugyanakkor sok időt szentelek a civil társadalommal való munkának is. A szakmai és tanulmányi életemen kívül, tagja vagyok az Ahbap Association-nek, egy civil szervezetnek és időről időre önkénteskedem is.
Az, hogy részt vehetek ebben az önkéntességi projektben igazán sokat jelent számomra.
Igazság szerint már egy éve van profilom az Európai Fiatalok Platformján, azóta keresem a számomra megfelelő projektet. Sok európai projekt után kutattam a közösségi médián és websiteokon. Köszönettel a telegram csatornáknak, ahol a törökök követhetik az éppen futó projekteket tudomást szereztem erről a lehetőségről is. A Rékával való interjúim mind-mind pozitívak voltak, s így csatlakozhattam ehhez a projekthez.
Célom az itt töltött idő alatt, hogy új dolgokat tanulhassak és taníthassak, főleg a gyerekeknek, akik mindig nyitottak és éhesek a tudásra. Ha segítjük őket ezen az úton később reménnyel fognak tekinteni a jövőre. Temérdek reménnyel és jóérzéssel érkeztem ide. Minden sikeres lépés, amit itt megteszek egy csodás ecsetvonást hagy majd a gyerekek lelkén, csakúgy, mint az enyémen. Hiszem, hogy értéket tudok adni a körülöttem levő embereknek ezalatt a néhány hónap alatt.
Şerife Karagöznek hívnak, 23 éves vagyok. Denizliből érkeztem, egy aranyos török városból. 
Tavaly nyáron szereztem meg a diplomámat nemzetközi kapcsolatokból, és úgy gondolom az életem sokkal jelentőségteljesebb lesz így, hogy önkéntes lettem. Sokat gondolkoztam rajta, és nagyon boldoggá tesz, hogy végül csatlakozhattam ehhez a projekthez. Érdekelnek a fiatalokkal és gyerekekkel foglalkozó projektek, legyen szó hátrányos helyzetűekről vagy sem.
Igazi öröm, hogy segíthetem a fiatalságot, felkészíthetem őket a jövőre, hozzájárulhatok ahhoz. Az egyik legfőbb célom, hogy önbizalmat adjak nekik, tiszteletet és ítélet nélküli bánásmódot. Muszáj egy jobb jövőt hagynunk rájuk.
Mint ahogy a motivációs levelemben is említettem, Törökország híres elnöke, Atatürk egyszer azt mondta: „Mindent a fiatalságra hagyunk… Ők a reménye a jövőnek és ragyogó virágok. Az én összes reményem a fiatalokban van.” Ezért ennyire fontos ez az ügy szívemnek. Segíteni szeretnék másoknak és a társadalom szolgálatába szegődni. Ezúton javíthatok magamon.
Úgy gondolom ez a projekt segíti majd a személyes fejlődésemet. Az önkéntesség mindig is része lesz az életemnek.
Mennyire csodás dolog is az ATA-nál önkéntesnek lenni.
