Hírek
Hogy milyennek képzelj el egy mindössze tíz napos Erasmus programot? „Lélekszabadító…”, „igazi élmény, amely kinyitotta a szemem a világra”, de ami a legfontosabb, hogy egy ilyen eseményt „soha nem fogok elfelejteni”.Ilyen és ezekhez hasonló megjegyzésekkel fűzték hozza önmagukat a kiértékeléshez önkénteseink, akik december 12 és 21 között részt vettek a görögországi Esc-2-Learn képzésen. Ha őszinte akarok lenni (márpedig nincs okom füllenteni) sokat gondolkoztam, hogyan is tudnék ennyi élményt, történést, tájat, megakadó lélegzetet, pulzáló adrenalint, embert és született barátságot belefoglalni egy rövidke beszámolóba. Hogyan is lennék képes én, egymagam leírni azt az élményt, amit ott, az a tizenöt ember érzett Görögországnak egy Lefkada nevű szigetén…? Mindezt persze úgy, hogy az is belekóstolhasson, aki nem hallgatta Nóra hadakozását, hogy „béreljünk ki egy autót, és menjünk el ide, nem azért utaztam ennyit, hogy bent üljek!”. Vagy Melánia nyafogását, amiért nem tud mással aludni, ezért „Náti, nem, nem bújhatsz hozzám, akkor sem ha alszol” (Utolsó este Athénban azért mégis suttogva bevallotta „furcsa lesz nélküled aludni…”). Nem, mások nem beszéltek át éjszakákat Leventével a csődöt mondott szerelmi életünkről, aztán pedig ábrándultak ki belőle másnap reggel amiért „neki bezzeg nincs táska a szeme alatt!”.
Azt hiszem, ezek az élmények csak velünk maradnak meg igazán. Én viszont most mégis megkísérlem egy mozaikszóval átadni azt a tengernyi érzelmet, ami akkor kavargott bennem mikor hajnali fél háromkor (meglepően hűvös tud lenni ott is, mediterrán ide vagy oda) caplattam Athén utcáin a buszállomás fele, magam után húzva a bőröndömet, hogy onnan hazafele vegyem az irányt, immár egyedül… És ez a mozaikszó legyen az ERASMUS.
keep reading
0
