Nincs is izgalmasabb annál, mikor egy új projektbe kezdünk! Ez különösképpen így van, ha a projekt a 7 éves stratégiánk első felvonása. Hónapokig tartó tervezés és szervezés után Olaszországból, Magyarországról, Spanyolországból, Szlovákiából, Franciaországból, Horvátországból, Törökországból és Portugáliából érkeztek résztvevők. De miért is voltak itt, a mi szeretett kisvárosunkban? Nos, a függőségekről szóló szemináriumunkon vettek részt április 28. és május 3. között.
Egy szeminárium vagy bármilyen projekt első napja különösen fontos. Ez az a nap, amikor találkozunk és megismerkedünk egymással. Ez a mi esetünkben sem volt másképp. Játszottunk néhány játékot, megoldottuk a városunk leglehetetlenebb küldetését, no és kacagásból sem volt hiány. Már az elejétől fogva biztosak voltunk benne, hogy ez egy energikus, kedves és csodálatos csapat lesz; csupa olyan ember, akivel öröm együtt dolgozni.
Amikor eljött a második nap, eljött az munka ideje is! Miután megosztottuk egymással reményeinket, félelmeinket valamint azt, hogy mivel tudunk egyenként hozzájárulni a szemináriumhoz, erőteljesebben összpontosítottunk a szeminárium fő témájára, a függőségekre. Megtudtuk, hogy mi az, és mi a definíciója; beszélgettünk egy volt függővel, egy pszichiáterrel, sőt egy újságíróval is, aki a közösségi média függőség szakértője. Persze nem csak arról volt szó, hogy tudjuk, mi az, hanem arról is, hogyan ismerjük fel, hogyan előzzük meg, és hogyan segíthetünk magunkon vagy másokon. Az a lehetőség, hogy szabadon beszélgethettünk valakivel, aki átélte ezt, rendkívül erőteljes hatást gyakorolt ránk, valamint megmutatta egy valós probléma minden oldalát.
A következő napot azzal kezdtük, hogy megismerkedtünk a helyi gasztronómiai kultúrával, amely a világ egyik legjobbja (nos, meg kell hagyni, lehet, hogy elfogult vagyok…). A reggeli sétánk után ismét tanulás következett. Először is a párkapcsolati függőség problémakörével foglalkoztunk kisebb csoportokban. Ezután egy interaktív workshopot tartottunk az alkoholfüggőséggel kapcsolatban.
Május elsején, miközben még mindig sokat tanultunk a török résztvevők cigarettafüggőségről szóló előadásának köszönhetően, időt szakítottunk arra is, hogy a természetben pihenjünk, valamint. hogy megkóstoljuk a kollégáink által készített gulyást. Sajnos még mindig voltak hátra elvégzendő kisebb feladatok, csoportmunkák, de volt valami megnyugtató és jó érzés abban, hogy a fák alatt dolgozhattunk. Nincs megállás, ha tanulásról van szó!
Hétfő, egy új hét kezdete. A függőségről szóló szemináriumunk ötödik napján öt különböző miniworkshopon vehettünk részt, amelyeket csodálatos résztvevőink készítettek elő. Olyan témákat érintettek, mint a kirekesztés, a függőség hatásai és még sorolhatnám. Minden tevékenység megmutatta, hogy mennyi tudást szereztek a hét során, és bátran mondhatom, hogy elégedettek voltunk, mert mindenki nagyszerű munkát végzett.
Az utolsó napon megpróbáltunk mindent megtenni, hogy megünnepeljük az egész hetet, amit tanulással és fejlődéssel töltöttünk együtt. Kicsit szomorú volt, nem fogok hazudni.
A búcsúzás sosem könnyű. De mielőtt mindennek vége lett volna, még mindig volt mit tenni! Nagyon termékeny és hasznos megbeszélést folytattunk a lehetséges jövőbeli projektekről, arról, hogy mi érdekelné a résztvevőket, milyen projekteket szeretnénk megvalósítani stb. És természetesen megtartottuk a végső kiértékelést és a záróestet. Próbáltuk élvezni azt a kevés időt, amit még együtt tölthettünk, mert reggel el kellett búcsúznunk.
De! Ez csak egy pillanatnyi megálló, remélhetőleg hamarosan újra találkozunk, hiszen júniusban ehhez a szemináriumhoz kapcsolódik az ifjúsági cserénk. A koordinátor, Györgyi Réka megosztotta a szemináriummal kapcsolatos tapasztalatait, valamint reményeit és terveit a közelgő ifjúsági cserével kapcsolatban:
“Általában a projektek után elfáradunk, de ezúttal a szeminárium után nagyon motiváltnak és energikusnak érzem magam ahhoz, hogy folytassam a tanulást, a tanítást, az élmények megosztását és a tapasztalatszerzést. Egy csodálatos csapat volt, valamint csodálatos közös foglalkozások voltak. Nagyon hálás vagyok, hogy ilyen klassz lehetőségben lehetett részem, és nagyon izgatott vagyok a közelgő ifjúsági csere miatt.”
