Hírek

Ha 18 és 30 év közötti vagy, és egy olyan élményre vágysz, amely megváltoztatja a világnézetedet, új lendületet hoz az életedbe, és beteljesüléssel tölt el, akkor az Európai Szolidaritási Testület önkéntes projektje lehet éppen az, amit keresel. Dél-Németországban, a Jugendwerk der AWO Karlsruhe-Stadt szervezet irányításával egy nemzetközi fiatal közösség tagja lehetsz, ahol óvodákban, táborokban, oktatási központokban dolgozhatsz, és kreatív projekteket valósíthatsz meg gyerekek és fiatalok számára. Tanulni fogsz, jól fogod érezni magad, új oldalaidat fedezheted fel, és ami talán a legfontosabb: inspirációt és elégedettséget kapsz abból, hogy a munkád valóban értékes.

Az önkéntesek modern lakásokban élnek, más európai fiatalokkal együtt, saját szobával, ingyenes tömegközlekedéssel, valamint minden szükséges támogatással. Emellett minden résztvevő havi kb. 500 euró zsebpénzt kap, ingyenes német nyelvtanfolyamon vehet részt, egészségbiztosítást kap, valamint személyes fejlődést szolgáló tevékenységeken is részt vehet.

A projekt 2026.03.01. és 2027.02.28. között zajlik, és nem szükséges hozzá előzetes tapasztalat – elegendő a kíváncsiság, a nyitottság és a tanulni vágyás. Ha szeretnéd átlépni a saját határaidat, megismerni egy új kultúrát, és pozitív nyomot hagyni magad után, akkor most a legjobb alkalom, itt jelentkezz. További információkat a jelenlegi lehetőségekről itt találsz, és készülj fel egy olyan kalandra, amely örökre a szívedben marad.

Hírek

Együtt tényleg minden jobb!

Andi vagyok, 24 éves székelyudvarhelyi fiatal, és a European Solidarity Corps programnak köszönhetően egy csodás, egyhónapos lehetőségben volt részem. Kilenc önkéntestársammal együtt tapasztalhattuk meg, milyen önzetlenül segíteni mentális betegséggel küzdő embertársainknak, valamint részt venni egy fesztivál megszervezésében és kivitelezésében Lengyelországban, Częstochowa spirituális közegében, a Fekete Madonna városában.

Önkéntesek Európa több országából gyűltünk össze – volt köztünk spanyol, olasz, ír és francia résztvevő is. Én Romániát képviseltem, azon belül is az erdélyi fiatalokat, az ATA szervezet által. Lengyelországban az Oczami Brata szervezetnél dolgoztunk, ahol feladataink közé tartozott, hogy naponta ellátogassunk a mentális betegséggel élő személyek központjába, megismerkedjünk a rendkívül szívélyes és odaadó gondozottakkal, és jelenlétünkkel, illetve improvizált kis programjainkkal feldobjuk a napjaikat. Volt, hogy együtt énekeltünk, máskor tradicionális lasagnét készítettünk nekik, kimentünk a parkba festeni, vagy éppen vásárolni.

A sok nevetés mellett betekintést nyerhettünk a fejlesztő tevékenységekbe is, amelyek számukra nagyon hasznosak, és segítik a mindennapi életbe való beilleszkedésüket. Számomra sokat jelentett látni, milyen mértékben foglalkoznak Lengyelországban ezzel a témával, és inspirált arra, hogy itthon is figyeljek arra, ha valakinek segítségre van szüksége, illetve megtanuljam, hogyan lehet a legjobban kapcsolatot teremteni a támogatásra szorulókkal.

Az egy hónapos önkéntességünk fénypontja az eFKA alternatív zenei fesztivál volt, ahol a mentális nehézségekkel élők felvonulás keretében kiléphettek az utcára (még rezesbanda is volt – juhhééj!), majd színházi, komikus és énekes programokon vehettek részt. Mi segédkeztünk az előkészítésben és az utómunkálatokban is, így beleshettünk a kulisszák mögé, és valóban megtapasztalhattuk, milyen egy fesztivál kivitelezése.

Képviselhettük ezt a nagyon szép hivatással rendelkező szervezetet a Family Picnic nevű eseményen is, ahol Częstochowa családjai gyűltek össze ismerkedni, és számos szórakoztató program várta a gyerekeket – így újabb perspektívából láthattuk a várost.

Az utolsó napokban két eseményen is találkozhattunk helyi középiskolásokkal (az egyik az iskolában zajlott, a másik egy szervezett, kötetlen találkozó volt egy kávézóban). Elmeséltük nekik az élményeinket, és arra bátorítottuk őket, hogy akár helyi szinten, akár nemzetközileg kezdjenek el önkénteskedni. Beszámoltunk arról, hogy számunkra mennyit adott ez a program – lelkileg és emberileg egyaránt. Úgy éreztem, sikerült megszólítanunk őket.

Ennek a programnak hála rengeteg tapasztalatot, tudást, új barátságokat, kellemes élményeket, valamint egy csipetnyi jobb önismeretet hoztam haza (a hűtőmágnesek mellett). Hálás vagyok, hogy mindezt megtapasztalhattam!

Hírek

Október 23-30. között egy olyan emlékezetes, gyakorlati tapasztalatokban gazdag nyolcnapos Erasmus+ ifjúsági csereprogramunk valósult meg, amely a mentális egészség, stresszkezelés és önismeret sokat hangoztatott, de kevésbé ismert témáit járta körül. 

A programon 40 kíváncsi fiatal vett részt Lettországból, Portugáliából, Spanyolországból, Csehországból, Szlovákiából, Magyarországról és Romániából. Mind azért érkeztek Keresztúrra, hogy a mentális egészségről tanuljanak és tapasztalataikat megosztva tanítsanak. 

Az első napon játékos csapatépítő tevékenységek, városi kincskeresés és közös esti programok segítették, hogy az ismeretlenekből gyorsan kisközösség formálódjon. 

A következő napok soran ez a kis csapat együtt járta be az  önismeret útját. Személyiségfejlesztő gyakorlatok, elő színház és művészetterápiás foglalkozások, valamint stresszkezelő workshopok váltották egymást – azzal a céllal, hogy a fiatalok jobban megértsék önmagukat és megtanuljanak tudatosan törődni saját maguk és kortársaik lelki egészségével.

A program sikerességét meghívott szakértők is segítették, Farkas Orsolya iskola pszichológus, Kiss Beáta pszichológus és Gáspár Niki jógaoktató is velünk tartottak egy-egy foglalkozás erejéig, hogy jól bevált gyakorlati eszközöket adjanak a résztvevőknek a stressz és a szorongás kezelésére és az általános mentális egészség megtartására. 

Természetesen nem maradt el a kulturális felfedezés sem. A fiatalok vasárnap ellátogattak a varázslatos őszi színekbe öltözött középkori városba, Segesvárra, esténként pedig sorra minden ország lehetőséget kapott, hogy megcsillogtassa kultúrája legjavát, bemutassa zenéit, táncait, büszkeségeit és finomságait. A jó hangulat nem maradt el, a résztvevők igazán szép és tartalmas esteket szerveztek, így az egész hét egy valódi nemzetközi utazás volt.

A zárónapon a csoport közösen értékelte ki az elmúlt napok élményeit: visszatekintettek a személyes fejlődésükre, és átvették a Youthpass tanúsítványokat. A búcsú -a szezonnal harmóniában- egy Halloween témájú mulatság volt, mely egyszerre volt megható és vidám – tele ölelésekkel, hálával és nevetéssel. Reméljük, hogy az itt épült barátságokat és a megszerzett tudást a fiatalok még sokáig magukkal hordozzák.

A “Mentális Egészség” ifjúsági csere nemcsak egy projekt volt, hanem egy közösségi élmény, ami megmutatta, hogy a kapcsolódás, a megértés és az elfogadás minden határon túl összeköt bennünket.

Hírek

Három nap élményekkel, nevetéssel és tanulással telt el a Készségfejlesztő Táborban, amelyet egyesületünk szervezett Nyikómalomfalván, Székelykeresztúr Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával. A program célja az volt, hogy a helyi fiatalokat – köztük új és már tapasztalt önkénteseket – segítse abban, hogy tudatosabb, magabiztosabb és együttműködőbb tagjai legyenek a közösségnek.

A tábor már az első nap vidám hangulatban indult: a fiatalok ismerkedős játékokkal, közös kihívásokkal és rengeteg nevetéssel alapozták meg az előttük álló napokat. A hangulat felszabadult, barátságos és energiával volt teli – már az első órákban érezhetővé vált az a közösségi szellem, ami az ATA programjainak védjegyévé vált.

A második nap első fele a mentális egészség és önismeret jegyében telt. Egyik legkülönlegesebb elem az önismereti séta volt, amely során a résztvevők hét állomáson keresztül fedezték fel, mit jelent számukra a nyugalom, az önelfogadás és a saját értékeik felismerése. A séta után két párhuzamos program zajlott: az egyik csoport a Fuss Neki! sportos kihívásban vett részt, míg a másik a cyberbullying és az online biztonság témáját dolgozta fel interaktív gyakorlatokkal.

A délután folyamán a fiatalok a kreativitásukat is megmutathatták: rövid kisfilmeket készítettek arról, milyen is lehet a „jövő önkéntese”. Ezek az alkotások nemcsak humorosak és eredetiek voltak, hanem egyben bemutatták, milyen fontos szerepet játszanak az önkéntesek a helyi közösség életében. A napot egy fergeteges karaoke party zárta, ami megerősítette: a tanulás és a szórakozás kéz a kézben járhat.

A harmadik nap a kezdeményezőkészség és csapatmunka jegyében telt. A fiatalok kisebb csoportokban dolgoztak saját projektötleteiken, amelyekkel a közösség életét szeretnék színesebbé tenni. Az ötletek között voltak környezetvédelmi akciók, ifjúsági események, sőt, olyan projektek is, amelyek az online tudatosságot és a mentális jóllétet népszerűsítik a városban. Ezek az elképzelések nem csupán papíron maradnak – a legjobbak megvalósítása már a következő hónapokban elkezdődik.

A tábor zárásaként közös értékelő körre került sor, ahol mindenki megoszthatta, mit tanult, miben fejlődött, és milyen élményeket visz magával. A visszajelzések alapján a fiatalok leginkább azt értékelték, hogy egy támogató, befogadó közösségben tölthették ezeket a napokat, ahol nemcsak másokat, hanem önmagukat is jobban megismerhették.

A három nap során a résztvevők számos kulcskompetenciát fejlesztettek: kommunikációt, együttműködést, önismeretet, szociális érzékenységet és kezdeményezőkészséget. Emellett megtapasztalták, mit jelent felelősséget vállalni – nemcsak a közösségért, hanem saját fejlődésükért is.

A tábor nemcsak a jelenről szólt, hanem a jövőről is. Az itt megszerzett tudás és élmények segítik a fiatalokat abban, hogy aktív szereplői legyenek Székelykeresztúr ifjúsági életének, és olyan programokat hozzanak létre, amelyek inspirálják a kortársaikat.

Az ATA Készségfejlesztő Tábor bebizonyította, hogy a tanulás lehet élmény, a közösség lehet erőforrás, és hogy a fiatalokban ott rejlik a város jövőjének legnagyobb potenciálja.

Köszönjük mindenkinek, aki részese volt ennek az inspiráló három napnak – különösen Székelykeresztúr Város Polgármesteri Hivatalának a támogatást és bizalmat, amellyel lehetővé tették, hogy a helyi fiatalok fejlődhessenek, tanulhassanak és együtt formálhassák közösségüket.

Hírek

2025. szeptember 18–25. között kisvárosunk újra megtelt nemzetközi fiatalokkal, akik a „Life Skills for Students” ifjúsági cserén vettek részt. A nyolcnapos program során hat ország fiataljai fejlődhettek együtt. Az ifjúsági csere célja az volt, hogy a résztvevők olyan gyakorlati készségeket sajátítsanak el, amelyek a mindennapi életben és jövőbeni pályájuk során egyaránt hasznosak lehetnek – legyen szó kommunikációról, problémamegoldásról, pénzügyi tudatosságról vagy digitális kompetenciákról.

Tanulás, élmények, közösség

A program során a fiatalok változatos módszerekkel – interaktív workshopok, csapatjátékok, kincskeresések és közös projektek által – tapasztalták meg a nemformális tanulás erejét. Az első nap az ismerkedésé volt, majd stresszkezelési technikákat, túlélési és elsősegély-ismereteket, valamint aktív állampolgárságról szóló tudást sajátíthattak el. A „Skill Market” napon egymástól tanulhattak a résztvevők: pénzügyi gyorstalpaló, gyógynövényismeret, technológiai innovációk és elsősegély is szerepelt a kínálatban.

 

A program második felében a kommunikáció és nyilvános beszéd, a pénzügyi és eseményszervezési készségek, valamint a digitális eszközök és tartalomkészítés kaptak hangsúlyt. A résztvevők CV-t, motivációs levelet és videó-CV-t is készítettek, így közvetlenül hasznosítható tapasztalatokra tehettek szert.

 

Közösségi élmény és kulturális sokszínűség

A szakmai programokat minden este színes kulturális estek egészítették ki, ahol a különböző országok fiataljai táncokkal, ételekkel, zenével és játékokkal mutatták be hazájuk hagyományait. A közös ünneplések, születésnapi meglepetések és kirándulások – például a segesvári látogatás – maradandó élményt jelentettek mindenkinek.

 

A helyi közösség bevonása is kiemelt szerepet kapott: a Let’s Do It, Romania! mozgalomhoz csatlakozva a fiatalok szemétszedési akcióban vettek részt, amelyhez székelykeresztúri lakosok is csatlakoztak.

Egy hét, ami nyomot hagy

A „Life Skills for Students” csereprogram során a fiatalok nemcsak új készségeket tanultak, hanem barátságokat is kötöttek,  megtapasztalták, hogy a közösségben való együttműködés ereje határokon átível.

 A nemzetközi ifjúsági csereprogramunk nemcsak élménydús volt, hanem hozzájárult a fiatalok fejlődéséhez, nyitottságához és felelős állampolgári attitűdjéhez.

 

Hírek

Minden közösség mögött ott állnak azok az emberek, akik csendes erejükkel, kitartásukkal és elhivatottságukkal valódi változást hoznak. A YouthINC projektben fiatal nagyköveteink ilyen hősöket kutattak fel – hétköznapi embereket, akik rendkívüli hatással vannak környezetükre. A természet gyógyítóitól az igazság hangjaiig és a fáradhatatlan segítőkig történeteik arra emlékeztetnek, hogy a hősiesség nem a hírnévről vagy a dicsőségről szól, hanem arról a bátorságról, hogy törődjünk és cselekedjünk.

Szívből lélekből dolgozunk!

Helyszín: https://maps.app.goo.gl/bA6MYswcpKzznSmH6 

Gondolkodtál már azon, milyen lehet hősnek lenni? Nem kell szuperképesség hozzá – a hétköznapi hősök azok, akik csendben, odafigyeléssel és jószívvel tesznek másokért. Ők azok, akik segítenek, vigasztalnak vagy épp egy mosollyal szebbé teszik a napunkat.

Számunkra ilyen hős Balázsi Csaba, a székelyudvarhelyi Vöröskereszt meghatározó tagja, ezért is állunk most itt, a Vöröskereszt székhelye előtt. Számára a segítségnyújtás nemcsak munka, hanem életforma. Az emberek megbíznak benne, mert tiszta szívből segít – ez a mottója is. Eredményeit kitartó munkával érte el, és bár sok álmát megvalósította, úgy érzi, mindig van hova fejlődni, mindig van kinek segíteni. A figyelem helyett a tettekben hisz – talán épp ezért vált igazi példaképpé.

Balázsi Csaba élete nem indult könnyen, bár kezdetben jómódú családban nevelkedett. Ám negyedik osztályos korában minden megváltozott: édesapját letartóztatták, édesanyja pedig – írástudatlansága miatt – nem tudott dolgozni. Mégis mindent megtett: üvegeket gyűjtött, kukoricát árult, hogy a gyerekeit elláthassa.

Végül azonban nem bírta egyedül, és Csabát állami gondozásba vitték. Az árvaház sem volt egyszerű hely számára – nem tudott sem írni, sem olvasni, és erősen dadogott. Fordulatot egy különleges tanárnő, Johanna hozott az életébe, aki alig két hét alatt segített leküzdeni beszédproblémáját. Johanna nemcsak tanító volt, hanem anyafigurává és példaképpé vált számára – egy igazi hétköznapi hőssé, akinek köszönhetően Csaba útja elindult a változás felé. Ekkor erősödött meg benne a felismerés, hogy az életben valódi, jó szándékú emberek is léteznek – olyanok, akik önzetlenül akarnak segíteni másokon, sőt, esélyt adni egy új élethez.

Johanna után Csaba életében újabb fordulat következett: régi szomszédai megtudták, hogy árvaházba került, és úgy döntöttek, magukhoz veszik. Iskolába íratták, tisztességgel nevelték, így ő cserébe segített a ház körüli munkákban. Már ekkor megfogalmazódott benne az elhatározás: egyszer vissza szeretné adni mindazt a jót, amit másoktól kapott. Ez az élmény mélyítette el benne az emberség és a segítés iránti elhivatottságot, ami azóta is végigkíséri életét.

Már gyermekként vonzotta a hegyimentők, rendőrök és főként a tűzoltók munkája – mindig is érezte, hogy a segítségnyújtás közel áll hozzá. Harmincévesen eladóként dolgozott egy benzinkúton, de hamar rájött, hogy ez nem az, amire vágyik: az emberek csak siettek, nem volt tér valódi kapcsolódásra. Ő viszont mindig is az emberi kapcsolatokban és a segítésben találta meg a valódi értéket.

Egy régi barátja ajánlására Csaba lehetőséget kapott az akkor alakuló Erdély Mentőcsoportnál. Rögtön érezte, hogy ez az ő útja, és belevágott: elvégzett egy hat hónapos elsősegélynyújtó képzést, majd 480 órát töltött a sürgősségi osztályon. Ez az élmény mélyen megérintette, és megerősítette benne, hogy a segítés az ő hivatása. Bár akkor még nem vették fel a csapatba, hat évvel később azonban visszahívták, s ez a hívás igazolta, hogy megérte a kitartás. Ekkor viszont Csaba már a Vöröskereszt aktív tagjaként dolgozott szenvedéllyel.

Ekkor érkezett egy új lehetőség: a székelyudvarhelyi belvárosi unitárius egyházközség szolgálatába léphetett, ahol egy szolgálati lakást is kapott – így végre megvalósíthatta régi álmát: kutyát tarthatott. Az új munkakör nemcsak otthont adott, hanem közösségi szerepvállalásra is lehetőséget nyújtott. Olyan rendezvényeken segít, mint az Artz fesztivál és az Omnium sportolimpia, illetve aktívan részt vesz az ODFIE (Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet) különféle közösségi projektjeiben, ahol minket is inspirál az önzetlen segítésre.

Ez az életforma azonban hatalmas kihívásokat hoz magával. 2024-ben, amikor beomlott a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakása, Csaba is részt vett a mentési munkálatokban. Visszaemlékezve elmondta: ilyenkor minden mást kizár, csak a segítségnyújtásra koncentrál, akár az életét is kockára téve. Így történt azon a napon is, amikor tűzön-vízen át harcolt a diákok biztonságáért.

Csaba pozitív személyisége és önzetlen hozzáállása mély nyomot hagy az emberekben. Erre jó példa az Off Road közösséggel való kapcsolata: a kemény, terepjárós férfiak közé is sikerült úgy beilleszkednie, hogy segítő célokra motiválta őket. Ma már nemcsak hobbiból járják a terepet, hanem például eltűnt emberek keresésében is részt vesznek – így a korábban cél nélkül elégetett üzemanyag most értelmet nyert. Csaba büszkesége és öröme az interjúban is érezhető volt – ritka az ilyen hatás, amely valódi példát ad másoknak.

Csaba nemrég az országos mentőhálózat tagja is lett – ez azt jelenti, hogy bármilyen országos vészhelyzet esetén azonnal bevethető. Arcán látszott az a csendes büszkeség, amit az ad, hogy még több embernek segíthet.

Nem a hősködés hajtja, hanem az őszinte elhivatottság: nap mint nap, tiszta szívből, bármilyen helyzetben készen áll segíteni. Ha kell, az életét is kockára tenné másokért – ez teszi őt valódi hőssé. Csaba nem csak dolgozik – ő ÉL azért, hogy jobbá tegye a világot, és ezt azok is érzik, akik a közelében vannak.

Hírek

Minden közösség mögött ott állnak azok az emberek, akik csendes erejükkel, kitartásukkal és elhivatottságukkal valódi változást hoznak. A YouthINC projektben fiatal nagyköveteink ilyen hősöket kutattak fel – hétköznapi embereket, akik rendkívüli hatással vannak környezetükre. A természet gyógyítóitól az igazság hangjaiig és a fáradhatatlan segítőkig történeteik arra emlékeztetnek, hogy a hősiesség nem a hírnévről vagy a dicsőségről szól, hanem arról a bátorságról, hogy törődjünk és cselekedjünk.

Egy toll, amely erőt ad

Helyszín: https://maps.app.goo.gl/UiZJxyFsNHAAHHwG6?g_st=ifm 

A hétköznapi hősök egyszerű emberek, akik a mindennapi életükben önzetlenül cseleksznek mások érdekében, nem elismerés céljából, hanem belső erkölcsi indíttatásból.  Ha róluk esik szó, mindenkinek eszébe jut legalább egy személy, ki valaha segítette, támogatta őket vagy közösségüket. Azok számára, akik a női sorsok, kihívások és önmegértés témái iránt érdeklődnek, Szilveszter Andrea írónő neve gyakran felmerülhet, amikor hétköznapi hősökről esik szó.

Andrea életében az irodalom mindig is különleges szerepet játszott az életében. Már kiskora óta verseket írt és naplót vezetett, s idővel rájött, hogy a próza áll hozzá a legközelebb.

Iskolás évei alatt zene szakon tanult, viszont idővel az írás lett az önkifejezés eszköze. Bár szülei nem mindig értették meg az írás iránti szenvedélyét, de számára az irodalom mindig is menedéket jelentett. Egyetem után Afrikába utazott, ahol elkezdett komolyabban naplót írni és megosztani alkotásait. Az ott töltött idő alatt, a nyelv ismeretének köszönhetően közelebbről is megismerte a helyi emberek történeteit, különösen a nőkét, akik őszintén meséltek neki életük nehézségeiről és küzdelmeiről. Ezek az élmények mély hatást gyakoroltak rá, és megerősítették abban, hogy az írás az ő útja.

Megjelent kéziratában az Idegen test, a Smink és a Nő a tükörben című művei, amelyek komoly visszhangot keltettek, tovább erősítve irodalmi pályáját. Különösen az Idegen test váltott ki élénk reakciókat, hiszen tabuk nélkül tárja fel teste változásait és azok hatását nőiességére, anyaságára. A legtöbb visszajelzést Facebookon, a Nő a tükörben oldalon kapja. Bár nem minden reakció pozitív, az építő jellegű kritikákat kifejezetten értékesnek tartja, hiszen ezekből sokat lehet tanulni.

Munkássága során Lang Zsolt kortárs író nagy hatással volt rá, és ekkor értette meg, hogy nem a lájkok számítanak, hanem az írás mélyebb üzenete. Az irodalmat segítőszakmának tartja, és sokan megkeresték már írásai miatt. Különösen azokat a történeteket érzi magához közel, amelyek női sorsokat és küzdelmeket mutatnak be, de alkotásai nem kizárólag erre a témára korlátozódnak. Gyerekeknek is ír, emellett családjáról és férjéről is született verse, aki már az első kötet első bemutatóján is ott volt. 

Andrea házának emeletén van egy különleges hely, amit „olvasószobának” nevez. Ide vonul el, ha nyugodt környezetre van szüksége, és szeretne írni vagy gondolkodni. A szoba tele van könyvekkel, jegyzetfüzetekkel és személyes tárgyakkal, amelyek inspirálják. Minden dologhoz egy-egy emlék kötődik: van, amit utazásai során szerzett, másokat ajándékba kapott, de mindegyikhez tartozik egy történet. Ez az a hely, ahol igazán szabadnak érzi magát, és ahol az ihlete mindig előtör.

Bár nem tervez könyvsorozatot írni, ha mégis erre adná a fejét, az az életéről szólna. Mégis, az írást nem kívánja főállásként folytatni, mert attól tart, hogy elvesztené a lényegét. Viszont, szívesen részt venne pályázatokban, ösztöndíjakban és íróklubokban, hogy tovább fejlődhessen.

Szerinte könyvet ajánlani nagy felelősség és nem könnyű feladat, mert minden olvasónak más jelent gyógyírt egy adott mű. Nem szeretne ebben túlságosan kategorikus lenni, hiszen mindenki másképp viszonyul a könyvek témáihoz és üzeneteihez, így inkább azt tanácsolja, mindneki önmaga találja meg a hozzá illő olvasmányt. Ugyanakkor szakkönyveket már könnyebben és szívesebben ajánl, különösen kamaszoknak vagy kamaszok szüleinek.

Andrea versei olyan témákat érintenek, amelyek néhány ember számára tabunak számítanak, de sokaknak segítenek. Írásai által átadott érzelmek és gondolatok hatalmas lelki támaszt is nyújthatnak azok számára, akik ezekkel a gondokkal néznek szembe nap mint nap. Ezért is tekinthetjük Andreát egy minennapi hősnek: verseihez minding fordulhatunk, ha egy kis lelki, érzelmi felüdülésre van szükségün.

Ugyanis, amikor mi is megismertük Szilveszter Andrea költészetét, minket is mélyen megérintett az a nyíltság és bátorság, ahogyan a fájdalomról és a küzdelmekről beszél – ugyanakkor nem feledkezik meg a hála fontosságáról sem.  A Te Deum című versében például Istennek mond köszönetet az élet apró örömeiért: a nyugodt álomért, a családért, a hitért és az otthon melegéért. Ez az egyszerű, de annál mélyebb üzenet számunkra is emlékeztető lett arra, hogy a boldogságot nem a nagy dolgokban kell keresnünk, hanem a hétköznapok csendes ajándékaiban. Andrea sorai bennünk is elindították a gondolatot, hogy tanuljunk meg hálásnak lenni – és ezáltal jobban jelen lenni a saját életünkben is.

„Ma nem kérek,Uram. Csak egy szó rebeg ajkamon:hála. Gyarló lennék, tehetetlen,ha szívem többre vágyna.” — Szilveszter Andrea, Te Deum

Hírek

Minden közösség mögött ott állnak azok az emberek, akik csendes erejükkel, kitartásukkal és elhivatottságukkal valódi változást hoznak. A YouthINC projektben fiatal nagyköveteink ilyen hősöket kutattak fel – hétköznapi embereket, akik rendkívüli hatással vannak környezetükre. A természet gyógyítóitól az igazság hangjaiig és a fáradhatatlan segítőkig történeteik arra emlékeztetnek, hogy a hősiesség nem a hírnévről vagy a dicsőségről szól, hanem arról a bátorságról, hogy törődjünk és cselekedjünk.



Zsuzsa néni kertje, hol a növények mesélnek

Helyszín: https://maps.app.goo.gl/7oHKEKn8iA3pdaDe9 

A hétköznapi hősök egyszerű emberek, akik a mindennapi életükben önzetlenül cseleksznek mások érdekében, nem elismerés céljából, hanem belső erkölcsi indíttatásból.  Ha róluk esik szó, mindenkinek eszébe jut legalább egy személy, ki valaha segítette, támogatta őket vagy közösségüket.

Székelykeresztúr és a környező falvakban sokak számára Vári Zsuzsa néni neve jut eszébe, mikor hétköznapi hősre gondol. Rugonfalván született, s azóta is itt él. Története erről a helyről bontakozik ki, hol megalapította családját és létrehozta a csodakertjét. Zsuzsa néni sok féle néven ismeretes a közösségünkben: gyógyító, füves néni, gomba lovag, nagymama és édesanya. Ez is mutatja, mennyi területen, mennyi ember számára vált meghatározóvá.

A természettel való bensőséges kapcsolata már gyermekkorában kialakult. A család a játéktól a munkáig mindent a szabadban végzett, összes tevékenységük a természethez kötődött. Az iskolában kiemelkedő eredményeket ért el a természettudományos tantárgyakból, ami már ekkor tükrözte mély, belső szeretetét a természet iránt. Elmondása szerint, tudásának nagy része ebből az időszakból eredeztethető, amikor az idősebbektől elleste a házi gyógymódokat és természetes orvoslási technikákat.

Gimnazista éveit könyvelői technikumban végezte, majd 33 évig dolgozott könyvelőként. Bár soha nem tervezett tudatosan pályaváltást, amikor 50 évesen lehetősége nyílt a korkedvezményes nyugdíjba vonulásra, úgy érezte, elérkezett az idő, hogy valóra váltsa gyermekkori álmát: hogy végre teljes mértékben a természettel foglalkozhasson.

Férjével együtt elhatározták, hogy létrehoznak egy szarvasgomba telepet, amely akkoriban egyedi kezdeményezés volt Romániában. Számos akadály állt előttük, de nem hátráltak meg. Zsuzsa néni betanított egy kutyát a szarvasgomba keresésére, ami szintén újdonságnak számított. Később egyetemi szakemberek is érdeklődtek a módszere és kutyája iránt. Minden szaktudás nélküli sikere mögött hite, fáradhatatlan munkája és kitartása állt. 

Kertjükben létrehoztak egy saját szarvasgomba erdőt, amelyet a gyűjtőtt gombaspórákkal telepítettek be. Hosszú évek odaadó munkájának eredményeként már kilenc éve terem náluk a szarvasgomba. A gombák iránti szakértelmét az ELTE kutatói is elismerték, és együttműködésbe kezdtek vele. Gombamintákat adományozva az egyetemnek segítette a kutatások előrehaladását, hozzájárulva így tudományos célok eléréséhez. Kemény munkájának elismeréseként 2009-ben Budapesten a Szent László Szarvasgomba Lovagrend lovaggá ütötte.

2023-ban egy rekordnagyságú, félkilós szarvasgomba is termett, férje azonban sajnos ebben az évben hunyt el, így nem láthatta meg sok munkájuk “gombáját”. Zsuzsa néni számára ez a gomba lett férje hagyatéka. Azóta a szarvasgomba-termesztés kultúrája egyre elterjedtebb Romániában, mely az ő kis erdejéből indult el.

Zsuzsa néni immár 25 éve gyűjti és dolgozza fel a gyógynövényeket. Napjainkban legnagyobb segítsége a lánya, akivel együtt járják a mezőket és réteket. Meggyőződésük alapján egyszerre soha nem gyűjtenek nagy mennyiséget, hisz úgy a növények elvesztenék valódi értéküket. A frissen feldolgozott növények szinte élettel telve száradnak meg, miközben megőrzik minden hasznos tulajdonságukat. Ezekből aztán teákat, gyógykészítményeket állítanak elő, mondván, hogy a természet “Isten patikája”, amely mindig nyitva áll az ember előtt, hogy begyűjtse belőle, amire szüksége van.

Bár termékeit Zsuzsa néni nem kifejezetten hírdeti sehol sem, mégis nap mint nap számos ember fordul meg házánál vásárolni és tanácsot kérni tőle. Évente rengeteg turistacsoport érkezik hozzá érdeklődni és tanulni a gyógynövényekrők, gombákról.

Zsuzsa néni sosem törekedett hírnévre, mégis nagy ismeretségnek örvend és sokan tisztelik. Az emberek csodálják elhivatottságát, a természettel való alázatos és szorgalmas munkáját. Sikerei ellenére szerény maradt, és legfőbb célja ma is változatlan: hogy megőrizze és tovább adja az ősi tudást, értékeket, így tudásával és munkájával a közössége egészségét szolgálja. 

Zsuzsa néni csapatunk pár tagjának támogató és inspiráló nagymamája, így nagyon közel áll szívünkhöz, és mondhatni kissé mindnyájunkénak érezzük. Csodálattal tekintünk élettörténetére és kitartására, melyből próbálunk mi is átvenni egy darabot és magunkkal vinni. Így számunkra ő egy igazi példaképnek tekinthető. 

Hírek

Amikor július közepén Székelykeresztúr térsége fölött felragyogott a nyári nap, még nem sejtettük, milyen különleges kalandra indulunk együtt.

A Short Term Summer Fun negyedik kiadása idén is úgy kezdődött, mint egy klasszikus mese: elindult tizenegy ifjú hős a nagyvilágból – Magyarországról, Spanyolországból, Franciaországból, Görögországból, Pakisztánból, Moldovából és Németországból – hogy szerencsét próbáljon, és közben örömöt, tanulást, varázslatot hozzon a helyi közösségek életébe.

59 napon át dolgoztunk és ünnepeltünk együtt. 238 gyermek 8 faluból – Szentábrahámon, Betfalván, Székelyszenterzsébeten, Fiatfalván, Körispatakon, Siménfalván, Rugonfalván és Kisgalambfalván – fedezte fel velünk, hogy a játék, a nevetés és a barátság igazi ereje néha erősebb minden varázspálcánál.

A nyár során hétről hétre új történetek íródtak. Volt, hogy szuperhősökké váltunk, máskor mesevilágban kalandoztunk, kis tudósokként kísérleteztünk, vagy művészekként újrahasznosított kincsekből építettünk csodákat. A gyerekek repülő álmokat festettek papírra, koronákat és varázspálcákat készítettek, kincsek után kutattak, és megtanulták, hogy az igazi hősiesség nem a repülésben vagy láthatatlanságban rejlik, hanem a barátságban, a segítőkészségben és a közös játék örömében.

Egyik legszebb pillanatunk a multikulturális tábor volt, ahol útleveleink minden nap új országba repítettek bennünket. Francia elegancia, spanyol ritmus, görög babérkoszorúk és moldvai hímzés minták elevenedtek meg – mindez anélkül, hogy elhagytuk volna a tábort. A gyerekek szeme csillogott, amikor új pecsét került az útlevelükbe, hiszen nemcsak országokat, hanem egymást is jobban megismerhették.

A Városnap szintén varázslatos ünneppé vált: 250 festett arc, 450 pohár frissítő, és megszámlálhatatlan közös élmény mutatta meg, mennyi erő rejlik a közösségben, ha összefogunk.

És bár a projekt mögött sok-sok felkészülési óra, megannyi szervezési kihívás és komoly munka állt, számunkra – mint koordinátorok számára – a legnagyobb eredmény mégis az volt, hogy a félénk arcokból felszabadult kacajok születtek.

A két hónap alatt nemcsak a gyerekek, hanem mi, felnőttek és önkéntesek is gazdagodtunk. Az önkénteseink nemcsak táborokat szerveztek, hanem saját útjukat is építették: fejlődtek, nyelveket tanultak, barátságokat kötöttek, és olyan élményeket vittek haza, amelyek életük meséjében örökre fontos fejezetek maradnak.

Ahogy most, a nyár végén lehunyjuk a szemünket, és visszagondolunk erre a 59 napra, színes pillanatok sorát látjuk: vízicsatákat, titkos üzeneteket, festett kastélyokat, közös táncokat, felfedező játékokat és végtelen nevetést. Valóban elmondhatjuk: ez a nyár tényleg a mesék és a hősök nyara volt.

 

Köszönjük mindenkinek – önkéntesnek, gyereknek, szülőnek, partnernek és kollégának –, hogy együtt írhattuk meg ezt a varázslatos történetet. És bár a könyv most bezárul, tudjuk, hogy a lapjai közül mindig előbukkan majd egy-egy fényes emlék, amely tovább kísér bennünket az úton.

Mert minden jó mese így zárul: és boldogan éltek, míg újra nem találkoztak.

 

Hírek

A „Társadalmi beilleszkedés a kreativitás révén Székelykeresztúron” című projektet az Erdélyi Ifjúsági Egyesület valósítja meg. A program lehetőséget biztosít 30, társadalmi–gazdasági–földrajzi–kulturális akadályokkal küzdő gyermek számára Székelykeresztúr térségéből, hogy részt vegyenek egy 16–16 alkalomból álló, gyakorlati alkotóműhely-sorozaton, ahol elsajátíthatják a hagyományos bútorfestés és szövés alapjait.

A projektet a StartONG program finanszírozza, amelyet a Kaufland Románia indított el, és az Act for Tomorrow egyesület valósít meg.

A projekt két, egyenként 16 alkalomból álló kézműves foglalkozásból épül fel: 16 alkalom bútorfestés és 16 alkalom szövés. Mindkét műhely célja, hogy a 15–15 résztvevő játékos, kreatív, interaktív, nem formális módon ismerkedjen meg a két mesterséggel. A tevékenységek az aktív részvételre építenek, és segítik a gyerekeket abban, hogy megismerjék a kézműves tevékenységek alapjait – az anyagoktól és eszközöktől kezdve a mintákon és színeken át az elkészítési folyamatokig. A résztvevők nemcsak a helyi, hanem az ország más tájairól és külföldről származó motívumokkal is megismerkednek.

A 16 alkalmas műhelyek során legalább 50–50 alkotás készül, amelyeket a program végén egy nyílt nap keretében mutatunk be a helyi közösség és a gyerekek hozzátartozói számára. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a kulturális értékek megőrzésének fontosságára, és arra ösztönözze a közösséget, hogy fedezze fel és próbálja ki ezeket a mesterségeket.

A tevékenységek hozzájárulnak a gyerekek kreativitásának, kézügyességének, kitartásának és együttműködési képességeinek fejlesztéséhez. Ugyanakkor a fiatalok olyan mesterségek alapjait sajátítják el, amelyek később akár megélhetési forrást is jelenthetnek számukra – például a bútorfestés iránt nagy a kereslet, miközben nagyon kevesen foglalkoznak vele.

A Start ONG programot a Kaufland Románia indította és az Act for Tomorrow Egyesület valósítja meg. A program öt fő területet céloz: oktatás, egészség, környezet, szociális szféra és kultúra. A program teljes értéke 600.000 euró, és ez Románia egyik legegyszerűbb közösségi finanszírozási eszköze, amely fiatal civil szervezeteket, nem állami intézményeket és informális csoportokat támogat.

Az Erdélyi Ifjúsági Egyesület, amelyet 2011-ben alapítottak, küldetésének tekinti a régió fiataljainak személyes és szakmai fejlődésének támogatását oktatási, kulturális és önkéntes tevékenységek révén. Projektjein keresztül az egyesület ösztönzi a fiatalok aktív részvételét a közösségi életben, népszerűsíti Erdély multikulturális értékeit, és együttműködési, tapasztalatcsere-lehetőségeket teremt helyi és nemzetközi szinten.